a tudományos és szakmai stílus jellemzői

Napjainkban az egyik legeröteljesebben fejlödö stílusréreg: a tudományos , szakmai stílus. Átfogó fogalom, a tudományok (filozófia, társadalomtudományok: pl. szociológia, jogtudomány), a természettudományok: pl. fizika, biológia, matematika), az alkalmazott tudományok (pl. orvostudomány, kohászat stb.) és a művészetek (pl. zene, színház, film, tánc stb.) stílusa.

Ennél a stílusrétegnél többféle közléshelyzettel, eltérő nyelvi magatartással kell számolnunk.

A tudományos stílusnál megkülönböztetünk egy felső – általában írásbeli – réteget, ennek egy kiművelt szóbeli változatát, – és egy alsó szintet is.

Nagyok a műfaji eltérések is: a legjellemzőbb műfajok:

<!--[if !supportLists]-->- tudományos értekezés, <!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- esszé,<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- ismeretterjesztő cikk, <!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- tanulmány, előadás,<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- szakmai vita,<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- hozzászólás,<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- kritika,<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- felszólalás, <!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- értékelés, <!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- iskolai felelet, <!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- dolgozat, <!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- szakmai beszélgetés stb.<!--[endif]-->

Természetesen jelentős különbségeket eredményez a téma is, különböző megfogalmazást kíván a valóságnak pl.: orvostudományi, vagy művészettörténeti megközelítése. A szakmai tudományos stílus valamennyi műfajában a kommunikatív tényezők közül a valóságnak van leginkább meghatározó szerepe.

A tudományos stílus főbb stílusjegyei:

<!--[if !supportLists]-->- A szövegformálás minden eszközével a valóságról adott kép pontosságára és egyértelműségére törekszik, másodlagos a beszélő személye és a hallgatóra tett hatás szándéka.<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- A szóválasztás alapja a nemzeti irodalmi nyelv és a szakmai nyelvváltozat szókincse: a szakszavak (terminus technikusok), szakkifejezések. Legfőbb követelmény a szakszavak egyértelműsége, ezért a szavakat nem módosíthatjuk, nehogy véletlenül más jelentést sugalljon. Egy-egy tudományág felhasznált szakszóinak összessége a terminológia. A szakterületek nemzetközi kapcsolataiból ered az idegen szavak gyakori használata (pl. radar, nukleáris, gén stb.)<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- Hangulati értéke a szakszavaknak a szakszövegben nincs, de a megértés érdekében használhatunk szemléletes kifejezéseket, képszerű formákat. (pl. galériaerdő, a folyómenti erdősáv elnevezése…)<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- A mondanivaló megszerkesztése: minden részében követhető legyen, kiemelkedő szerepe van a világosságnak és a gazdaságosságnak úgy, hogy megmaradjon az árnyaltság és a kellő részletezés.<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- Főleg kijelentő mondatok alkalmazására kerül sor, de gyakoriak az alárendelő szerkezetek, az egyszerű mondatok is gyakran bővítettek, jellemzők az igeneves szerkezetek, láncolatos jelzők, halmozott mondatrészek. Uralkodnak a teljes szerkezetű mondatok, rendszeresek a következtető és a magyarázó mondatok, feltételes mondatok…<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- A tudományos-szakmai stílus erősen névszói (nominális) jellegű, hiszen a kutatók névszókkal, megnevezett fogalmakkal, tulajdonságokkal, mennyiségekkel tárják fel a tényeket, összefüggéseket.<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- A tudományos igényű művek kerülik az ismétléseket, a bőbeszédűséget, tartalmilag elsődleges a téma pontos körülhatárolása, a hozzá nem szorosan kötődő elemek elhagyása.<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- Logikus, áttekinthető szerkezetben, szakmai nyelven, érzelemmentesen előadott ill. leírt szöveg, többnyire leírt formája, vizuálisan is áttekinthető (pontos utalások, kiemelések, grafikonok, vázlat, zárójeles magyarázatok – tanulmányok végén gyakran hivatkozási jegyzék, szakirodalom feltüntetése szerepel).<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- A kiemelés számtalan módja szerepelhet: aláhúzás, tipográfiai (nyomdatechnikai) jelölés, szaggatott vonal, felkiáltójel, vastagbetűs vagy dőlt betűvel írt szöveg, új bekezdés, számozás stb. <!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- Több és bonyolultabb kötőszót használ a stílus, ezek szerepe az előre- ill. hátrautalás a szövegben, ill. a szövegösszefüggések kifejezése.<!--[endif]-->

A tudományos stílusban az üzenet teljes tartalmát a nyelvi eszközök hordozzák. A nem nyelvi kifejezőeszközöknek (gesztus stb.) alig van szerepe, ezért még fokozottabb igény a szöveg gondos szerkesztettsége, hangsúlyozottabb szövegtagolása, a változatosság és a szemléletesség.

A stílusréteg egyes műfajai azokhoz szólnak, akik nem szakemberek (de alkalmanként még döntéshozók lehetnek), fontos ezért az érdeklődés felkeltése adott tudományos kérdések iránt, ismeretátadás, szemléletbővítés.

Fontosak a stílus műfajain belül a tudományos folyóiratok tanulmányai (szakmabelieknek), a szakcikkek, az ismeretterjesztő kiadványok (nem szakmabelieknek, hanem ún. laikusoknak), a szakkönyvek és az egy-egy területről átfogó ismeretanyagot nyújtó monográfiák.