�lland�sult sz�kapcsolatok (fraz�m�k)

Gyakran v�lasztunk �s haszn�lunk az egyszer�bb szavak helyett t�bb sz�b�l �ll� sz�kapcsolatokat, mert sz�nesebb�, kifejez�bb�, hat�sosabb� akarjuk tenni besz�d�nket.

Az �lland�sult sz�kapcsolatok haszn�lata a mindennapi t�rsalg�sban, az �js�gokban (a sajt�ban), az irodalmi alkot�sokban egyar�nt megfigyelhet�.

�lland� sz�kapcsolatok: t�bb�-kev�sb� megmerevedett alak� kifejez�sek, amelyek a gyakorlati haszn�lat k�vetkezt�ben m�r egys�ges jelent�st hordoznak. Az �r�sba foglal, ad�ss�gba veri mag�t – sz�kapcsolat, de! a l�v� tesz (becsap) k�pletes, �tvitt �rtelm� sz�l�s.

• a sz�szerkezetekhez hasonl�an mindig megszerkesztettek, de szerkezeti form�juk, alaki fel�p�tetts�g�k nem v�ltoztathat�, a benn�k szerepl� szavak eredeti jelent�se m�dosult a m�sik sz�val val� �sszef�gg�sben, �gy egy�tt �j jelent�startalmuk lett;

• sz��rt�k� nyelvi elemek, mert jelent�s�k egyetlen sz�val is kifejezhet�

Pl. haragra lobban – megharagszik

Sz�v�be z�r – megkedvel, megszeret

A fraz�m�k t�bbf�l�k:

• n�pmesei fordulatok (egyszer volt, hol nem volt…)
• t�rsalg�si fordulatok (Hogy vagy?)
• k�r�l�r�sok (b�r�latot gyakorol)
• k�zhelyszer� kifejez�sek (a t�voz�s h�mes mezej�re l�pett)
• k�pes kifejez�sek (szikr�zik a szeme, gurul a nevet�st�l)
• szakkifejez�sek (�sszetett �ll�tm�ny)

A fraz�m�kn�l nagyobb frazeol�giai egys�gek: a sz�l�sok, a k�zmond�sok, a sz�l�shasonlatok �s a sz�ll�ig�k.

A sz�l�sok

A sz�l�sok olyan t�bb sz�b�l �ll� szerkezetek, amelyekben a szavak eredeti, sz�szerinti jelent�se az id�k folyam�n elhalv�nyult. A szerkezet �j jelent�st kapott.

Pl. fog�hoz veri a garast = f�sv�ny, zsugori

A tenyer�n hordja = nagyon megbecs�li, szereti, k�nyezteti

A sz�l�sok szerkezete �s funkci�i

Sz�l�s: T�bb sz�b�l �ll� gazdag hangulati tartalm� �lland�sult sz�kapcsolat, amely jelent�stani egys�gk�nt t�bbet fejez ki, mint az alkot� szavak �sszess�ge. Besz�dbeli szerep�t tekintve sz��rt�k�.

Pl.: R�ncba szed valakit (megfegyelmez).

Sz�l�shasonlat (a cselekv�st vagy a tulajdons�got hasonl�tja)

A sz�l�shasonlatok egy f�mondatb�l �s egy hi�nyos szerkezet� hasonl�t� mell�kmondatb�l �llnak, a tagmondatok a mint illetve az ak�r k�t�sz� kapcsolja �ssze.

Pl. Nevet, mint a fakutya

Ker�lgeti, mint macska a forr� k�s�t

Szeg�ny, mint a templom egere

A sz�l�soknak valamikor sz� szerinti �rtelm�k volt, �gy haszn�lt�k:

Pl. H�lt hely�t leli (a vadnak)

Kil�g a l�l�b (az �rd�gnek)

A sz�l�soknak er�s hangulati hat�suk van.

Pl. a. fenyeget�s: - nem �ssza meg sz�razon

- elh�zz�k a n�t�j�t

b. fegyelmez�s: - kord�ban tart

- m�resre tan�t

Mivel a sz�l�s nyelvi jel igaz �s hamis tartalm�nak k�zl�s�re egyar�nt haszn�lhat�, ez�rt c�lszer� nem tartalmilag, hanem szerkezet�k szerint csoportos�tani �ket.

Sz�kapcsolat jelleg�ek:

- Egyszer� pl.: f�b�l vaskarika (f�n�vi)

Bakot l� (igei)

- �sszetett pl.: Le is, �t fel is �t

Egyszer hopp, m�sszor kopp

Mondat jelleg�ek: ebb�l kevesebbet ismer�nk, az indulatszavakkal rokon csoport

Pl. Eb ura fak�

M�s �lland�sult sz�kapcsolatokt�l a sz�l�sokat stilisztikai �rt�k�k k�l�nb�zteti meg. Sz�nes�tik, plasztikusabb�, kifejez�bb� teszik a besz�d�nket.

A k�zmond�s: a n�pi b�lcsess�g, megfigyel�s, tapasztalat figyelhet� meg benn�k.

Pl. Lassan j�rj, tov�bb �rsz

�hes diszn� makkal �lmodik

Ki mint veti �gy�t, �gy alussza �lm�t

A k�zmond�s a sz�l�ssal szemben mindig mondat �rt�k�.

Sz�ll�ige: olyan gyakran haszn�lt sz� szerinti id�zetek, amelyeknek az eredete, a szerz�je ismert. K�lt�k, �r�k, �llamf�rfiak, „h�res emberek” mondatait k�zmond�sszer�en id�zz�k.

Pl. Sok az eszkim�, kev�s a f�ka (Mad�ch)

�br�ndoz�s az �let megront�ja (V�r�smarty)

Ipar n�lk�l a nemzet f�lkar� �ri�s (Kossuth)