A Nyugat első nemzedéke
A Nyugat
Történet
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->első szám 1908. január 1-jén jelenik meg
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->főszerkesztő Ignotus (Veigelsberg Hugó), szerkesztők Fenyő Miksa és Osvát Ernő
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->első nemzedék fontosabb alakjai:
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ady, Babits, Juhász Gyula, Karinthy, Kosztolányi, Móricz, Tóth Árpád
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Füst Milán, Krúdy Gyula, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->kiemelkedő kritikusok: Ignotus, Hatvany Lajos, Fenyő Miksa
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->húszas évek második felében radikális fiatal írók-költők – második nemzedék
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Szabó Lőrinc, Németh László, Illyés Gyula, József Attila
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->háború és forradalmak után Ignotus külföldre távozik, Osvát Ernő 1929-ben öngyilkos lesz
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1929-1933 Babits és Móricz szerkesztik a Nyugatot
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1933-1941 Babits és Gellért Oszkár szerkesztik
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1933-tól harmadik nemzedék
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Radnóti Miklós, Vas István, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Ottlik Géza
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1941-1944 Illyés Gyula szerkesztése alatt új cím: Magyar Csillag
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1944 a német megszállással megszűnik a Nyugat
Jelentőség
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ignotus alaptétele: a tehetség mindenek feletti érték
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a Nyugat a korlátlan alkotói szabadság elvét érvényesíti
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->eleinte politikai óvatosság (Ady forradalmi versei nem jelentek meg)
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->világháború alatt radikalizálódás; Ady és Babits háborúellenes költészetének támogatása
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->irodalom fejlődése, reformtörekvések
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a Nyugat szellemisége felszabadítólag hat számos törekvésre és személyiségre
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->polgári átalakulás, haladás, szociális reformok programjának vállalása
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ady irodalmi forradalma
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->líra kerül az előtérbe
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->példakép a francia szimbolizmus
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->új irányzatok: szecesszió, impresszionizmus, naturalizmus (epikában is jellemző)
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->avantgárd irányzatot Kassák Lajos (nem nyugatos) képviselte, támadta a Nyugatot
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->rokon művészetek és tudományok pártolása
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szolidaritás Bartók Béla és Kodály Zoltán művészetével
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->kritikusok hozzájárulnak az irodalomtudomány fejlődéséhez
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Nyugat – címéhez méltóan – döntően járult hozzá kultúránk haladóbbá, európaibbá válásához
Tóth Árpád(1886 – 1928)
Életrajza
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->született Aradon, apja szobrász
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->háromévesen a családdal Debrecenbe költözik
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->reáliskolában tanul, apja művésznek, esetleg rajztanárnak szánja
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->önképzőkör elnöke, kitűnő eredménnyel érettségizik, vizsgázik latinból és görögből
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1905 budapesti egyetem bölcsészkara, magyar-francia szak
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Négyesy-féle stílusgyakorlatok
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1907-től A Hét, Vasárnapi újság, debreceni napilapok, valamin a Nyugat közli verseit
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1909 visszaköltözik Debrecenbe, újságíró lesz (egyetemi oklevelet nem szerez)
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->gyógyíthatatlan betegségét osztálytársa, Schöntag Alfréd svedléri üdülőjében kúrálja
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1911 együtt nyaral Lichtmann Annával, 1917-ben Hatvany Lajos támogatásával házasság
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1913 a Nyugat gondozásában megjelenik első kötete, a Hajnali szerenád
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->újra Budapestre költözik
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1915-16 szanatóriumi kezelések Hatvany Lajos támogatásával Újtátrafüreden és Tátraházán
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1917 megjelenik Hatvanynak dedikált második kötete, a Lomha gályán
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->az Esztendő (Hatvany lapja) segédszerkesztője
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1920 megszületik Eszter lánya – később műfordító
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1921 Az Est napilap munkatársa, megjelenik Az öröm illan című kötete
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1923 Örök virágok című műfordítás-gyűjtemény – Babits örül és lelkesedik
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->egyre többet jár szanatóriumba, 1928-ban már csak Budapesten kezelik
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->temetésén Babits búcsúztatja; posztumusz kötet 1928 végén: Lélektől lélekig
Költészete
Meddő órán (1913)
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->miniatürizált lírai önarckép
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a cím és a műfaj Arany Jánost idézi meg
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->ars poetica és elégiko-óda keveredése; elégiko-epigramma
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->megjelenik Petőfi Felhők-életérzése is, de töredezettség nélkül
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->egzisztenciális magány nehézkessé teszi az alkotást
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->rezignált, az élethelyzettel megbékélő magatartás
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->ironikus önábrázolás („faricskálok”)
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->inspiráló környezet hiánya (viaszosvászon)
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->drámai forma: a rövid, kijelentő mondatok feloldhatatlanságot sugároznak
Elégia egy rekettyebokorhoz (1917)
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->műfajmegjelölő cím
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->indítás jellegzetes meditációs, természeti vershelyzettel; innen indul az elmélkedés
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->meditáció az ember és a természet viszonyáról
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->klasszikus ódák megidézése: ember megbontja a természet ősi rendjét
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->az embert a hajó toposzával ábrázolja
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->negyedik versszaktól én-líra; az emberi öntudat negatív értékelése
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a vers esztétikai szépsége ellentmondásban áll a komor tartalommal
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->keserű antiutópia, igazán boldog állapot a nemlét
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->végkövetkeztetés: béke és harmónia csak ember nélküli világban lehetséges
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Vörösmarty Előszó és Emberek című verseinek gondolatai
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->forma, a hangnem reményt ad, megtöri a pesszimizmust
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->középkori lovagregények lassú, hömpölygő sorai
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szenzualizmus: intuitív világérzékelés, gondolatok háttérbe szorulnak
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->strófaszerkezet: nibelungizált alexandrin
Hajnali szerenád
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Lichtmann Annának, későbbi feleségének írja
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->cím a középkori lovagok alba-dalait idézi
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->vershelyzet: természeti kép, a felkelő nap
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->díszített kép, jelző- és színgazdagság, metaforák sora
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->éle, kontúros képek
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->személyes élettér, személyiség kerül előtérbe
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->melankolikus, visszafogott lezárás
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a költő bánata nem tragikus
Körúti hajnal (1923)
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->az impresszionista költészet mintadarabja
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->impresszionizmus: látható elemek felsorakoztatása, logikai összefüggések vizsgálata nélkül
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->látványra komponált képek, szerkezet a Hajnali szerenádéra emlékeztet
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->indítás a felkelő nap áttűnő képével
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->alakzatok, költői képek halmozása
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->jellegzetes szinesztézia: „lila dalra kelt egy nyakkendő”
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->lezárás riasztó hanghatásokkal
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->ember megjelenése megzavarja az addigi harmóniát
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->megjelenő munkáslány nem illik a képbe – elnyomottakkal való részvét
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a vers szemlélete párhuzamba állítható Kosztolányi Édes Annájával
Lélektől lélekig (1923)
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->egyetlen kép kibontása
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->emberi kapcsolatteremtés lehetetlensége, „társas magány”
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->csillagoktól való valódi és emberektől való jelképes távolság összevetése
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->megjelenik a nyelv elégtelensége
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->nem lehet minden gondolatot és érzelmet kifejezni
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->nem lehet másokat teljes mértékig megérteni
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a nyelv tárházából a sűrítés miatt nem mindent használunk fel
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Witgenstein gondolatai, Arany egyes létösszegző versei
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szerkezet
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szcénából indul, majd meditáció és átértékelés során jut el a lényegig
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->strófaszerkezet Vajdát idézi (Nádas Tavon)
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->kevés poétikai újdonság
Jó éjszakát! (1924)
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->kiábrándult költemény
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->haszontalan művészettel foglalkozni
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a művészet teljes elfogadását a jövőbe helyezi
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Arany meditációs verseinek megidézése
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->kétszer jelenik meg a „Pihenjünk.” mondat
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->lezárásban Csokonai módján búcsúzik az élettől és a költészettől
Juhász Gyula(1883 - 1937)
Életrajza
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->született Szegeden, apja gárdatiszt
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szegedi piarista gimnáziumban tanul
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->búskomor, labilis idegzetű gyermek, magányos lélek
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->nyolc hónapig kispap a váci piarista rendházban – „a vallás kaszárnyája”
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1902 budapesti egyetem bölcsészkara, magyar-latin szak
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->apja gerincvelő-sorvadásban meghal, őt is fenyegeti az örökletes betegség
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1906 tanár Máramarosszigeten (ÉNy-Erdély)
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1907 egy hónapig tanít Léván (Szlovákia), de megelégeli, és a Dunába akar ugrani
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->egykori szerelme a Lánchídon közli vele, hogy megjelent első kötete (Juhász Gyula versei)
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1908 tanár Nagyváradon, a premontrei gimnáziumban
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->részt vesz a Holnap (a magyar Fleurs du mal) megalapításában
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->futólag megismeri a „jelentéktelen s nem is nagyon szép” (Mohácsy) Sárvári Annát
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1911 tanár Szakolcán (Szlovákia, Morva-part), az Anna-versek itt születnek
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1914 rövid makói tartózkodás után Pestre utazik, ahol mellbe lövi magát, de megmentik
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->megismerkedik Eörsi Júliával, aki 1957-ben emlékiratokat ad ki róla
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1915 második kötete Új versek
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->háború után kötetek: Késő szüret (1918), Ez az én vérem (1919), Nefelejcs (1920)
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1921 felhagy a tanítással, újságíró lesz, sokat szerepel a nyilvánosság előtt
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1924 Orbán lelke című kisregény, a szakolcai élményekből táplálkozik; Testamentom kötet
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1929 elnyeri a Baumgarten-díjat, a következő évben is
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1935 Fiatalok, még itt vagyok - összes költemények
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1937 sorozatos öngyilkossági kísérletek végén veronált vesz be, és meghal
Költészetének általános jellemző vonásai
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->jellegzetesen nosztalgikus líra: múltba utal
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->gyakran kötődik Annához
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->hangulatlíra, impresszionisztikus világlátás
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->alaphangja a rezignált bánat
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->három témakör
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->magány-versek, tájversek: poétikailag változatosak
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Anna-versek: emlékező szerelem, Vajdáéval ellentétben tragikus (elhibázott élet)
<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szociális líra: parasztság életén keresztül modellezi a társadalmat
______________________________________________
Adj már csendességet…
<!--[if !supportLists]-->- újszerű, ószövetségi jellegű viszony az istennel<!--[endif]-->
<!--[if !supportLists]-->- belső ellentétektől feszülő, izgatott vers<!--[endif]-->
<!--[if !supportLists]-->- formában is megjelenik: Balassi-versszak<!--[endif]-->
<!--[if !supportLists]-->- tömörített strófa, felszólító módú igék kiemelése <!--[endif]-->
<!--[if !supportLists]-->- három szerkezeti egység (gyakori Balassinál), a két szélső keretet alkot<!--[endif]-->
<!--[if !supportLists]-->- 1-2: könyörgés, 3-6: érvelés, 7-8: könyörgés<!--[endif]-->
<!--[if !supportLists]-->- érvelési szakaszban vita Istennel és önmagával is (belső vita)<!--[endif]-->
<!--[if !supportLists]-->- lezárás: harmónia keresése, tiltakozás a való világ értelmetlensége ellen
írta: Somogyi Tamás <!--[endif]-->
Az életmód változásai a 19. és a 20. század fordulóján Mo-on
A dualizmus korában a magyar társadalom jelentősen átalakult. Ennek fő jellemzője a polgárosodás volt. A másik fontos összetevő a technikai fejlődés által diktált életmódbeli változás volt. Igaz, az új találmányok áldásaiban nem részesülhetett mindenki, de hatásai alól senki sem vonhatta ki magát. Először az arisztokrácia, aztán a középosztály, majd a munkásság, végül a parasztság életvitele alakult át. A korszak sajátossága, hogy a korábban kevesek számán elérhető tárgyak, kedvtelések tömegessé váltak.
A ma már mindennapi életünk részét képező eszközök - telefon, villamos. autó - az újdonság erejével hatottak, s alapvetően átalakították az emberek mindennapjait. A telefon és a tömegközlekedési eszközök megjelenésével a távolságok lerövidültek, az emberek lakóhelyüktől távolabb is vállalhattak munkát. A postai szolgáltatások olcsóbbá, így tömegesebbé váltak, a levelezés, a képeslapok küldése széles körben vált divattá.
A közművesítés óriási változásokat eredményezett. A század elején még a kastélyokban is a cselédek által behozott mosdótál jelentette a tisztálkodás lehetőségét. A gyakori mosakodás így elképzelhetetlen volt. A vezetékes ivóvíz kiépítése forradalmasította a kérdést: a módosabb rétegek lakásaiban megjelentek a fürdőszobák.
A csatornázás lehetővé tette az „angol" vízöblítéses WC elterjedését. Higiéniai szempontból ez óriási előrelépést jelentett. A fejlődés ütemével a kortársak nem voltak elégedettek: a bérházak olcsóbb lakásaihoz emeletenként csak egy WC tartozott. De mindennek két oldala van: a higiénia segített a járványok visszaszorításában, ugyanakkor megkezdődött az ivóvízkészlet szennyezése.
A lakásviszonyokról sem lehet egységes képet adni, hiszen rétegenként óriási volt az eltérés, a tendencia mégis az egy főre jutó szobaszám emelkedése volt. Ez a 4-5 szobás polgári otthonok, s a szoba-konyhás bérlakásban zsúfolódó négy-öt munkáscsalád átlagából eredt. A táplálkozásban is jelentős változások zajlottak le. Az éhínségek megszűntek, ami természetesen nem azt jelenti, hogy mindenki jóllakhatott
A középosztály és az alkalmazotti réteg létszámának növekedése, a munkásság munkaidejének csökkenése következtében beköszöntött a tömeges szabadidőtöltés korszaka. A fizetőképes kereslet elsőként a fejlődés élén járó Budapesten teremtette meg az új szórakozási lehetőségeket. A XX. század elején megjelent a mozi. A mozijegyeket a kisfizetésű munkások is meg tudták vásárolni, s így pillanatok alatt a tömegek kedvenc időtöltésévé vált.
A szabadidő megjelenésével általánossá vált a testedzés is. Úgy is, mint az egészséges élet része és úgy is, mint a szórakoztatás új módja. Tornaklubok alakultak, ahol az ifjúság sportolhatott. Terjedésüket elősegítene a testnevelés szerepének növekedése az oktatásban. A testedzéssel együtt megjelent a sportnak a szórakoztatóiparral rokon üzleti vonulata is: futballklubok alakultak, melyek városrészekhez, társadalmi csoportokhoz kötődtek. A szurkolók büszkén viselték csapatuk színeit és jeleit, s acsarkodhattak a riválisokra.
Az üdülés nem volt új jelenség, az arisztokrácia már a XVI. században fürdőkbe járt kúrákra, pihenni. A reformkorban Balatonfüredet a nemesség szélesebb rétege látogatta. A közlekedés fejlődése, a szabadidő megjelenése és a jövedelmek növekedése révén a középosztály, a kispolgárság és a szakmunkások is — eltérő mértékben — bekapcsolódtak a turizmusba. A középosztály tagjai a nyár egy részét az Adriánál (Abbáziában), a telet a hegyekben — az Alpokban vagy a Tátrában — tölthették pihenéssel, sportolással. A kispolgárok és a munkások turista egyesületei vasárnaponként kirándulásokat szerveztek a városok közelében fekvő hegyekbe.
A magyar kultúra a korábbi évszázadokban sem szakadt el Európa szellemi áramlataitól, de a századfordulón már együtt élt vele. A divattá és életérzéssé váló felzárkózási vágy a tehetséges fiatalokat Párizsba vonzotta, s Budapest szellemi élete igyekezett követni a nyugati világvárost.
A századforduló irodalmi élete sokszínű volt: ekkor alkotott a múlttal összekötő Mikszáth Kálmán, a modern városi élet reprezentánsa. Molnár Ferenc és a korszak szülöttei, a Nyugat írói-költői: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes. Juhász Gyula. Tóth Árpád. A korszakban a középosztály terebélyesedésével jelentős mértékben megnőtt az irodalom iránt érdeklődő közönség. Az érdeklődő olvasóközönség a nagy példányszámú sajtó és a bővülő könyvkiadás révén megélhetést biztosított az irodalmi élet szereplői számára.
A polgárosodással új csoportok váltak az irodalom fogyasztóivá. Részben ők alkották a népieskedő, Petőfit utánzó költők és a nemzeti historizáló regények (legjelesebb képviselője Herczeg Ferenc) olvasóközönségét. Magyarországon a századelőn következett be a szakadás a kultúra tömeges |