gimnazium
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Suli
 
Irodalom ttelek

A Nyugat els nemzedke

A Nyugat

Trtnet

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->els szm 1908. janur 1-jn jelenik meg

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->fszerkeszt Ignotus (Veigelsberg Hug), szerkesztk Feny Miksa s Osvt Ern

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->els nemzedk fontosabb alakjai:

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ady, Babits, Juhsz Gyula, Karinthy, Kosztolnyi, Mricz, Tth rpd

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Fst Miln, Krdy Gyula, Szp Ern, Szomory Dezs, Tersnszky Jzsi Jen

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->kiemelked kritikusok: Ignotus, Hatvany Lajos, Feny Miksa

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->hszas vek msodik felben radiklis fiatal rk-kltk – msodik nemzedk

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Szab Lrinc, Nmeth Lszl, Illys Gyula, Jzsef Attila

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->hbor s forradalmak utn Ignotus klfldre tvozik, Osvt Ern 1929-ben ngyilkos lesz

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1929-1933 Babits s Mricz szerkesztik a Nyugatot

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1933-1941 Babits s Gellrt Oszkr szerkesztik

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1933-tl harmadik nemzedk

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Radnti Mikls, Vas Istvn, Weres Sndor, Zelk Zoltn, Ottlik Gza

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1941-1944 Illys Gyula szerkesztse alatt j cm: Magyar Csillag

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1944 a nmet megszllssal megsznik a Nyugat

Jelentsg

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ignotus alapttele: a tehetsg mindenek feletti rtk

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a Nyugat a korltlan alkoti szabadsg elvt rvnyesti

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->eleinte politikai vatossg (Ady forradalmi versei nem jelentek meg)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->vilghbor alatt radikalizlds; Ady s Babits hborellenes kltszetnek tmogatsa

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->irodalom fejldse, reformtrekvsek

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a Nyugat szellemisge felszabadtlag hat szmos trekvsre s szemlyisgre

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->polgri talakuls, halads, szocilis reformok programjnak vllalsa

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ady irodalmi forradalma

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->lra kerl az eltrbe

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->pldakp a francia szimbolizmus

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->j irnyzatok: szecesszi, impresszionizmus, naturalizmus (epikban is jellemz)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->avantgrd irnyzatot Kassk Lajos (nem nyugatos) kpviselte, tmadta a Nyugatot

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->rokon mvszetek s tudomnyok prtolsa

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szolidarits Bartk Bla s Kodly Zoltn mvszetvel

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->kritikusok hozzjrulnak az irodalomtudomny fejldshez

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Nyugat – cmhez mltan – dnten jrult hozz kultrnk haladbb, eurpaibb vlshoz

Tth rpd(1886 – 1928)

letrajza

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szletett Aradon, apja szobrsz

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->hromvesen a csalddal Debrecenbe kltzik

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->reliskolban tanul, apja mvsznek, esetleg rajztanrnak sznja

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->nkpzkr elnke, kitn eredmnnyel rettsgizik, vizsgzik latinbl s grgbl

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1905 budapesti egyetem blcsszkara, magyar-francia szak

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ngyesy-fle stlusgyakorlatok

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1907-tl A Ht, Vasrnapi jsg, debreceni napilapok, valamin a Nyugat kzli verseit

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1909 visszakltzik Debrecenbe, jsgr lesz (egyetemi oklevelet nem szerez)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->gygythatatlan betegsgt osztlytrsa, Schntag Alfrd svedlri dljben krlja

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1911 egytt nyaral Lichtmann Annval, 1917-ben Hatvany Lajos tmogatsval hzassg

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1913 a Nyugat gondozsban megjelenik els ktete, a Hajnali szerend

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->jra Budapestre kltzik

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1915-16 szanatriumi kezelsek Hatvany Lajos tmogatsval jttrafreden s Ttrahzn

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1917 megjelenik Hatvanynak dediklt msodik ktete, a Lomha glyn

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->az Esztend (Hatvany lapja) segdszerkesztje

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1920 megszletik Eszter lnya – ksbb mfordt

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1921 Az Est napilap munkatrsa, megjelenik Az rm illan cm ktete

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1923 rk virgok cm mfordts-gyjtemny – Babits rl s lelkesedik

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->egyre tbbet jr szanatriumba, 1928-ban mr csak Budapesten kezelik

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->temetsn Babits bcsztatja; posztumusz ktet 1928 vgn: Llektl llekig

Kltszete

Medd rn (1913)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->miniatrizlt lrai narckp

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a cm s a mfaj Arany Jnost idzi meg

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->ars poetica s elgiko-da keveredse; elgiko-epigramma

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->megjelenik Petfi Felhk-letrzse is, de tredezettsg nlkl

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->egzisztencilis magny nehzkess teszi az alkotst

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->rezignlt, az lethelyzettel megbkl magatarts

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->ironikus nbrzols („faricsklok”)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->inspirl krnyezet hinya (viaszosvszon)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->drmai forma: a rvid, kijelent mondatok feloldhatatlansgot sugroznak

Elgia egy rekettyebokorhoz (1917)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->mfajmegjell cm

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->indts jellegzetes meditcis, termszeti vershelyzettel; innen indul az elmlkeds

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->meditci az ember s a termszet viszonyrl

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->klasszikus dk megidzse: ember megbontja a termszet si rendjt

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->az embert a haj toposzval brzolja

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->negyedik versszaktl n-lra; az emberi ntudat negatv rtkelse

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a vers eszttikai szpsge ellentmondsban ll a komor tartalommal

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->keser antiutpia, igazn boldog llapot a nemlt

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->vgkvetkeztets: bke s harmnia csak ember nlkli vilgban lehetsges

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Vrsmarty Elsz s Emberek cm verseinek gondolatai

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->forma, a hangnem remnyt ad, megtri a pesszimizmust

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->kzpkori lovagregnyek lass, hmplyg sorai

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szenzualizmus: intuitv vilgrzkels, gondolatok httrbe szorulnak

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->strfaszerkezet: nibelungizlt alexandrin

Hajnali szerend

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Lichtmann Annnak, ksbbi felesgnek rja

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->cm a kzpkori lovagok alba-dalait idzi

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->vershelyzet: termszeti kp, a felkel nap

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->dsztett kp, jelz- s szngazdagsg, metafork sora

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->le, kontros kpek

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szemlyes lettr, szemlyisg kerl eltrbe

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->melankolikus, visszafogott lezrs

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a klt bnata nem tragikus

Krti hajnal (1923)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->az impresszionista kltszet mintadarabja

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->impresszionizmus: lthat elemek felsorakoztatsa, logikai sszefggsek vizsglata nlkl

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->ltvnyra komponlt kpek, szerkezet a Hajnali szerendra emlkeztet

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->indts a felkel nap ttn kpvel

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->alakzatok, klti kpek halmozsa

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->jellegzetes szinesztzia: „lila dalra kelt egy nyakkend”

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->lezrs riaszt hanghatsokkal

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->ember megjelense megzavarja az addigi harmnit

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->megjelen munkslny nem illik a kpbe – elnyomottakkal val rszvt

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a vers szemllete prhuzamba llthat Kosztolnyi des Annjval

Llektl llekig (1923)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->egyetlen kp kibontsa

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->emberi kapcsolatteremts lehetetlensge, „trsas magny”

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->csillagoktl val valdi s emberektl val jelkpes tvolsg sszevetse

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->megjelenik a nyelv elgtelensge

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->nem lehet minden gondolatot s rzelmet kifejezni

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->nem lehet msokat teljes mrtkig megrteni

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a nyelv trhzbl a srts miatt nem mindent hasznlunk fel

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Witgenstein gondolatai, Arany egyes ltsszegz versei

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szerkezet

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szcnbl indul, majd meditci s trtkels sorn jut el a lnyegig

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->strfaszerkezet Vajdt idzi (Ndas Tavon)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->kevs potikai jdonsg

J jszakt! (1924)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->kibrndult kltemny

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->haszontalan mvszettel foglalkozni

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a mvszet teljes elfogadst a jvbe helyezi

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Arany meditcis verseinek megidzse

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->ktszer jelenik meg a „Pihenjnk.” mondat

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->lezrsban Csokonai mdjn bcszik az lettl s a kltszettl

Juhsz Gyula(1883 - 1937)

letrajza

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szletett Szegeden, apja grdatiszt

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szegedi piarista gimnziumban tanul

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->bskomor, labilis idegzet gyermek, magnyos llek

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->nyolc hnapig kispap a vci piarista rendhzban – „a valls kaszrnyja”

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1902 budapesti egyetem blcsszkara, magyar-latin szak

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->apja gerincvel-sorvadsban meghal, t is fenyegeti az rkletes betegsg

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1906 tanr Mramarosszigeten (Ny-Erdly)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1907 egy hnapig tant Lvn (Szlovkia), de megelgeli, s a Dunba akar ugrani

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->egykori szerelme a Lnchdon kzli vele, hogy megjelent els ktete (Juhsz Gyula versei)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1908 tanr Nagyvradon, a premontrei gimnziumban

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->rszt vesz a Holnap (a magyar Fleurs du mal) megalaptsban

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->futlag megismeri a „jelentktelen s nem is nagyon szp” (Mohcsy) Srvri Annt

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1911 tanr Szakolcn (Szlovkia, Morva-part), az Anna-versek itt szletnek

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1914 rvid maki tartzkods utn Pestre utazik, ahol mellbe lvi magt, de megmentik

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->megismerkedik Ersi Jlival, aki 1957-ben emlkiratokat ad ki rla

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1915 msodik ktete j versek

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->hbor utn ktetek: Ks szret (1918), Ez az n vrem (1919), Nefelejcs (1920)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1921 felhagy a tantssal, jsgr lesz, sokat szerepel a nyilvnossg eltt

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1924 Orbn lelke cm kisregny, a szakolcai lmnyekbl tpllkozik; Testamentom ktet

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1929 elnyeri a Baumgarten-djat, a kvetkez vben is

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1935 Fiatalok, mg itt vagyok - sszes kltemnyek

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1937 sorozatos ngyilkossgi ksrletek vgn veronlt vesz be, s meghal

Kltszetnek ltalnos jellemz vonsai

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->jellegzetesen nosztalgikus lra: mltba utal

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->gyakran ktdik Annhoz

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->hangulatlra, impresszionisztikus vilglts

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->alaphangja a rezignlt bnat

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->hrom tmakr

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->magny-versek, tjversek: potikailag vltozatosak

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Anna-versek: emlkez szerelem, Vajdval ellenttben tragikus (elhibzott let)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szocilis lra: parasztsg letn keresztl modellezi a trsadalmat

______________________________________________

Adj mr csendessget…

<!--[if !supportLists]-->- jszer, szvetsgi jelleg viszony az istennel<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- bels ellenttektl feszl, izgatott vers<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- formban is megjelenik: Balassi-versszak<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- tmrtett strfa, felszlt md igk kiemelse <!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- hrom szerkezeti egysg (gyakori Balassinl), a kt szls keretet alkot<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- 1-2: knyrgs, 3-6: rvels, 7-8: knyrgs<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- rvelsi szakaszban vita Istennel s nmagval is (bels vita)<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- lezrs: harmnia keresse, tiltakozs a val vilg rtelmetlensge ellen

rta: Somogyi Tams
<!--[endif]-->

2007. szeptember 24.

Az letmd vltozsai a 19. s a 20. szzad forduljn Mo-on[trtnelem]

Az letmd vltozsai a 19. s a 20. szzad forduljn Mo-on

A dualizmus korban a magyar trsadalom jelentsen talakult. Ennek f jellemzje a polgrosods volt. A msik fontos sszetev a technikai fejlds ltal diktlt let­mdbeli vltozs volt. Igaz, az j tall­mnyok ldsaiban nem rszeslhetett mindenki, de hatsai all senki sem vonhatta ki magt. Elszr az arisztok­rcia, aztn a kzposztly, majd a mun­kssg, vgl a parasztsg letvitele alakult t. A korszak sajtossga, hogy a ko­rbban kevesek szmn elrhet tr­gyak, kedvtelsek tmegess vltak.

A ma mr mindennapi letnk rszt k­pez eszkzk - telefon, villamos. au­t - az jdonsg erejvel hatottak, s alapveten talaktottk az emberek mindennapjait. A telefon s a tmeg­kzlekedsi eszkzk megjelensvel a tvolsgok lervidltek, az emberek la­khelyktl tvolabb is vllalhattak mun­kt. A postai szolgltatsok olcsbb, gy tmegesebb vltak, a levelezs, a kpes­lapok kldse szles krben vlt divatt.

A kzm­vests risi vltozsokat eredmnyezett. A szzad elejn mg a kastlyokban is a cseldek ltal behozott mosdtl jelentette a tisz­tlkods lehetsgt. A gyakori mosakods gy elkpzelhetetlen volt. A vezetkes ivvz kiptse forradalmastotta a krdst: a mdosabb rtegek laksaiban megjelentek a frdszobk.

A csatornzs lehetv tette az „angol" vzbltses WC elterjedst. Higiniai szempontbl ez risi elrelpst jelentett. A fejlds temvel a kortrsak nem voltak elgedettek: a brhzak olcsbb laksaihoz emeletenknt csak egy WC tartozott. De min­dennek kt oldala van: a higinia segtett a jrvnyok visszaszort­sban, ugyanakkor megkezddtt az ivvzkszlet szennyezse.

A laksviszonyokrl sem lehet egysges kpet adni, hiszen rtegenknt risi volt az eltrs, a tendencia mgis az egy fre jut szobaszm emelkedse volt. Ez a 4-5 szobs polgri otthonok, s a szoba-konyhs brlaksban zsfold ngy-t munkscsald tlagbl eredt. A tpllkozsban is jelents vltozsok zajlottak le. Az hns­gek megszntek, ami termszetesen nem azt jelenti, hogy min­denki jllakhatott

A kzposztly s az alkal­mazotti rteg ltszmnak nvekedse, a munkssg munkaidejnek cskkense kvetkeztben beksznttt a tmeges szabadidtlts korszaka. A fizetkpes kereslet elsknt a fejlds ln jr Budapesten teremtette meg az j sz­rakozsi lehetsgeket. A XX. szzad elejn megjelent a mo­zi. A mozijegyeket a kisfizets munksok is meg tudtk vsrol­ni, s gy pillanatok alatt a tmegek kedvenc idtltsv vlt.

A szabadid megjelensvel ltalnoss vlt a testedzs is. gy is, mint az egszsges let rsze s gy is, mint a szrakoz­tats j mdja. Tornaklubok alakultak, ahol az ifjsg sportolha­tott. Terjedsket elsegtene a testnevels szerepnek nveked­se az oktatsban. A testedzssel egytt megjelent a sportnak a szrakoztatiparral rokon zleti vonulata is: futballklubok alakultak, melyek vrosrszekhez, trsadalmi csoportokhoz ktdtek. A szurkolk bszkn viseltk csapatuk szneit s jeleit, s acsarkodhattak a rivlisokra.

Az dls nem volt j jelensg, az arisztokrcia mr a XVI. szzadban frdkbe jrt krkra, pihenni. A reformkorban Balatonfredet a nemessg szlesebb rtege ltogatta. A kzleke­ds fejldse, a szabadid megjelense s a jvedelmek n­vekedse rvn a kzposztly, a kispolgrsg s a szakmun­ksok is — eltr mrtkben — bekapcsoldtak a turizmusba. A kzposztly tagjai a nyr egy rszt az Adrinl (Abbziban), a telet a hegyekben — az Alpokban vagy a Ttrban — tlthettk pi­henssel, sportolssal. A kispolgrok s a munksok turista egyesle­tei vasrnaponknt kirndulsokat szerveztek a vrosok kzelben fekv hegyekbe.

A magyar kultra a korbbi vszzadok­ban sem szakadt el Eurpa szellemi ramlataitl, de a sz­zadforduln mr egytt lt vele. A divatt s letrzss vl felzrkzsi vgy a tehetsges fiatalokat Prizsba vonzotta, s Bu­dapest szellemi lete igyekezett kvetni a nyugati vilgvrost.

A szzadfordul irodalmi lete sokszn volt: ekkor alko­tott a mlttal sszekt Mikszth Klmn, a modern vrosi let reprezentnsa. Molnr Ferenc s a korszak szlttei, a Nyugat ri-klti: Ady Endre, Babits Mihly, Kosztolnyi Dezs, Ka­rinthy Frigyes. Juhsz Gyula. Tth rpd. A korszakban a k­zposztly tereblyesedsvel jelents mrtkben megntt az irodalom irnt rdekld kznsg. Az rdekld olva­skznsg a nagy pldnyszm sajt s a bvl knyvkiads rvn meglhetst biztostott az irodalmi let szerepli szmra.

A polgrosodssal j csoportok vltak az irodalom fo­gyasztiv. Rszben k alkottk a npiesked, Petfit utnz kltk s a nemzeti historizl regnyek (legjelesebb kpviselje Herczeg Ferenc) olvaskznsgt. Magyarorszgon a szzadeln kvetkezett be a szakads a kultra tmeges

 
lapot a padban
 
oldal inf

Tma:iskola
Nyits:2007.november.2.
Desing by:V!vy
Oldal trsak:V!vy&Tita
e-mail:

vivienkozma@citromail.hu

 
ra
 
naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
na hnyan is?
Induls: 2007-11-02
 
chet
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Szerinted?
......
Szerinted hasznos az oldal?

nagyon
igen
nem
egyltaln nem
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!