A Nyugat első nemzedéke

A Nyugat

Történet

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->első szám 1908. január 1-jén jelenik meg

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->főszerkesztő Ignotus (Veigelsberg Hugó), szerkesztők Fenyő Miksa és Osvát Ernő

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->első nemzedék fontosabb alakjai:

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ady, Babits, Juhász Gyula, Karinthy, Kosztolányi, Móricz, Tóth Árpád

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Füst Milán, Krúdy Gyula, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->kiemelkedő kritikusok: Ignotus, Hatvany Lajos, Fenyő Miksa

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->húszas évek második felében radikális fiatal írók-költők – második nemzedék

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Szabó Lőrinc, Németh László, Illyés Gyula, József Attila

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->háború és forradalmak után Ignotus külföldre távozik, Osvát Ernő 1929-ben öngyilkos lesz

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1929-1933 Babits és Móricz szerkesztik a Nyugatot

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1933-1941 Babits és Gellért Oszkár szerkesztik

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1933-tól harmadik nemzedék

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Radnóti Miklós, Vas István, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Ottlik Géza

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1941-1944 Illyés Gyula szerkesztése alatt új cím: Magyar Csillag

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1944 a német megszállással megszűnik a Nyugat

Jelentőség

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ignotus alaptétele: a tehetség mindenek feletti érték

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a Nyugat a korlátlan alkotói szabadság elvét érvényesíti

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->eleinte politikai óvatosság (Ady forradalmi versei nem jelentek meg)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->világháború alatt radikalizálódás; Ady és Babits háborúellenes költészetének támogatása

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->irodalom fejlődése, reformtörekvések

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a Nyugat szellemisége felszabadítólag hat számos törekvésre és személyiségre

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->polgári átalakulás, haladás, szociális reformok programjának vállalása

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Ady irodalmi forradalma

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->líra kerül az előtérbe

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->példakép a francia szimbolizmus

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->új irányzatok: szecesszió, impresszionizmus, naturalizmus (epikában is jellemző)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->avantgárd irányzatot Kassák Lajos (nem nyugatos) képviselte, támadta a Nyugatot

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->rokon művészetek és tudományok pártolása

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szolidaritás Bartók Béla és Kodály Zoltán művészetével

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->kritikusok hozzájárulnak az irodalomtudomány fejlődéséhez

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Nyugat – címéhez méltóan – döntően járult hozzá kultúránk haladóbbá, európaibbá válásához

Tóth Árpád(1886 – 1928)

Életrajza

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->született Aradon, apja szobrász

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->háromévesen a családdal Debrecenbe költözik

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->reáliskolában tanul, apja művésznek, esetleg rajztanárnak szánja

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->önképzőkör elnöke, kitűnő eredménnyel érettségizik, vizsgázik latinból és görögből

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1905 budapesti egyetem bölcsészkara, magyar-francia szak

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Négyesy-féle stílusgyakorlatok

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1907-től A Hét, Vasárnapi újság, debreceni napilapok, valamin a Nyugat közli verseit

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1909 visszaköltözik Debrecenbe, újságíró lesz (egyetemi oklevelet nem szerez)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->gyógyíthatatlan betegségét osztálytársa, Schöntag Alfréd svedléri üdülőjében kúrálja

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1911 együtt nyaral Lichtmann Annával, 1917-ben Hatvany Lajos támogatásával házasság

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1913 a Nyugat gondozásában megjelenik első kötete, a Hajnali szerenád

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->újra Budapestre költözik

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1915-16 szanatóriumi kezelések Hatvany Lajos támogatásával Újtátrafüreden és Tátraházán

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1917 megjelenik Hatvanynak dedikált második kötete, a Lomha gályán

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->az Esztendő (Hatvany lapja) segédszerkesztője

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1920 megszületik Eszter lánya – később műfordító

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1921 Az Est napilap munkatársa, megjelenik Az öröm illan című kötete

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1923 Örök virágok című műfordítás-gyűjtemény – Babits örül és lelkesedik

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->egyre többet jár szanatóriumba, 1928-ban már csak Budapesten kezelik

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->temetésén Babits búcsúztatja; posztumusz kötet 1928 végén: Lélektől lélekig

Költészete

Meddő órán (1913)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->miniatürizált lírai önarckép

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a cím és a műfaj Arany Jánost idézi meg

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->ars poetica és elégiko-óda keveredése; elégiko-epigramma

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->megjelenik Petőfi Felhők-életérzése is, de töredezettség nélkül

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->egzisztenciális magány nehézkessé teszi az alkotást

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->rezignált, az élethelyzettel megbékélő magatartás

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->ironikus önábrázolás („faricskálok”)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->inspiráló környezet hiánya (viaszosvászon)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->drámai forma: a rövid, kijelentő mondatok feloldhatatlanságot sugároznak

Elégia egy rekettyebokorhoz (1917)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->műfajmegjelölő cím

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->indítás jellegzetes meditációs, természeti vershelyzettel; innen indul az elmélkedés

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->meditáció az ember és a természet viszonyáról

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->klasszikus ódák megidézése: ember megbontja a természet ősi rendjét

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->az embert a hajó toposzával ábrázolja

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->negyedik versszaktól én-líra; az emberi öntudat negatív értékelése

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a vers esztétikai szépsége ellentmondásban áll a komor tartalommal

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->keserű antiutópia, igazán boldog állapot a nemlét

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->végkövetkeztetés: béke és harmónia csak ember nélküli világban lehetséges

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Vörösmarty Előszó és Emberek című verseinek gondolatai

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->forma, a hangnem reményt ad, megtöri a pesszimizmust

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->középkori lovagregények lassú, hömpölygő sorai

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szenzualizmus: intuitív világérzékelés, gondolatok háttérbe szorulnak

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->strófaszerkezet: nibelungizált alexandrin

Hajnali szerenád

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Lichtmann Annának, későbbi feleségének írja

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->cím a középkori lovagok alba-dalait idézi

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->vershelyzet: természeti kép, a felkelő nap

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->díszített kép, jelző- és színgazdagság, metaforák sora

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->éle, kontúros képek

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->személyes élettér, személyiség kerül előtérbe

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->melankolikus, visszafogott lezárás

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a költő bánata nem tragikus

Körúti hajnal (1923)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->az impresszionista költészet mintadarabja

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->impresszionizmus: látható elemek felsorakoztatása, logikai összefüggések vizsgálata nélkül

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->látványra komponált képek, szerkezet a Hajnali szerenádéra emlékeztet

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->indítás a felkelő nap áttűnő képével

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->alakzatok, költői képek halmozása

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->jellegzetes szinesztézia: „lila dalra kelt egy nyakkendő”

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->lezárás riasztó hanghatásokkal

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->ember megjelenése megzavarja az addigi harmóniát

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->megjelenő munkáslány nem illik a képbe – elnyomottakkal való részvét

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a vers szemlélete párhuzamba állítható Kosztolányi Édes Annájával

Lélektől lélekig (1923)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->egyetlen kép kibontása

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->emberi kapcsolatteremtés lehetetlensége, „társas magány”

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->csillagoktól való valódi és emberektől való jelképes távolság összevetése

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->megjelenik a nyelv elégtelensége

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->nem lehet minden gondolatot és érzelmet kifejezni

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->nem lehet másokat teljes mértékig megérteni

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a nyelv tárházából a sűrítés miatt nem mindent használunk fel

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Witgenstein gondolatai, Arany egyes létösszegző versei

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szerkezet

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szcénából indul, majd meditáció és átértékelés során jut el a lényegig

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->strófaszerkezet Vajdát idézi (Nádas Tavon)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->kevés poétikai újdonság

Jó éjszakát! (1924)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->kiábrándult költemény

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->haszontalan művészettel foglalkozni

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->a művészet teljes elfogadását a jövőbe helyezi

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Arany meditációs verseinek megidézése

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->kétszer jelenik meg a „Pihenjünk.” mondat

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->lezárásban Csokonai módján búcsúzik az élettől és a költészettől

Juhász Gyula(1883 - 1937)

Életrajza

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->született Szegeden, apja gárdatiszt

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szegedi piarista gimnáziumban tanul

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->búskomor, labilis idegzetű gyermek, magányos lélek

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->nyolc hónapig kispap a váci piarista rendházban – „a vallás kaszárnyája”

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1902 budapesti egyetem bölcsészkara, magyar-latin szak

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->apja gerincvelő-sorvadásban meghal, őt is fenyegeti az örökletes betegség

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1906 tanár Máramarosszigeten (ÉNy-Erdély)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1907 egy hónapig tanít Léván (Szlovákia), de megelégeli, és a Dunába akar ugrani

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->egykori szerelme a Lánchídon közli vele, hogy megjelent első kötete (Juhász Gyula versei)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1908 tanár Nagyváradon, a premontrei gimnáziumban

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->részt vesz a Holnap (a magyar Fleurs du mal) megalapításában

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->futólag megismeri a „jelentéktelen s nem is nagyon szép” (Mohácsy) Sárvári Annát

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1911 tanár Szakolcán (Szlovákia, Morva-part), az Anna-versek itt születnek

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1914 rövid makói tartózkodás után Pestre utazik, ahol mellbe lövi magát, de megmentik

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->megismerkedik Eörsi Júliával, aki 1957-ben emlékiratokat ad ki róla

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1915 második kötete Új versek

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->háború után kötetek: Késő szüret (1918), Ez az én vérem (1919), Nefelejcs (1920)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1921 felhagy a tanítással, újságíró lesz, sokat szerepel a nyilvánosság előtt

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1924 Orbán lelke című kisregény, a szakolcai élményekből táplálkozik; Testamentom kötet

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1929 elnyeri a Baumgarten-díjat, a következő évben is

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1935 Fiatalok, még itt vagyok - összes költemények

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->1937 sorozatos öngyilkossági kísérletek végén veronált vesz be, és meghal

Költészetének általános jellemző vonásai

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->jellegzetesen nosztalgikus líra: múltba utal

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->gyakran kötődik Annához

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->hangulatlíra, impresszionisztikus világlátás

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->alaphangja a rezignált bánat

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->három témakör

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->magány-versek, tájversek: poétikailag változatosak

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->Anna-versek: emlékező szerelem, Vajdáéval ellentétben tragikus (elhibázott élet)

<!--[if !supportLists]-->- <!--[endif]-->szociális líra: parasztság életén keresztül modellezi a társadalmat

______________________________________________

Adj már csendességet…

<!--[if !supportLists]-->- újszerű, ószövetségi jellegű viszony az istennel<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- belső ellentétektől feszülő, izgatott vers<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- formában is megjelenik: Balassi-versszak<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- tömörített strófa, felszólító módú igék kiemelése <!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- három szerkezeti egység (gyakori Balassinál), a két szélső keretet alkot<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- 1-2: könyörgés, 3-6: érvelés, 7-8: könyörgés<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- érvelési szakaszban vita Istennel és önmagával is (belső vita)<!--[endif]-->

<!--[if !supportLists]-->- lezárás: harmónia keresése, tiltakozás a való világ értelmetlensége ellen

írta: Somogyi Tamás
<!--[endif]-->

2007. szeptember 24.